Miután Yuriy megverte Ray-t Kai következett. Ellenfele az volt, akire számított, Tyson.

Tyson: - Hát megint itt vagyunk?

   Kai nem válaszolt és ez kezdte felidegesíteni Tysont.

Tyson: - Akkor legalább azt áruld el miért árultál el minket?! Válaszolj!

Kai: - Nem tartozom magyarázattal.

Tyson: - Mi? H mondhatsz ilyet? Hisz barátok vagyunk.

Kai: - Mi sosem voltunk barátok.

   D.J. megadta a rajtjelet és belehasítottak. Dranzer és Sárkány ütközései hatalmas rezgéshullámokat keltettek. A pálya alaprajza egy négyzet volt, amiből sziklaoszlopok álltak ki. Az oszlopok aljában láva volt, amit egy ködréteg takart. Ez tette ideálissá a Sárkány és Dranzer számára is. A manőverezést Tyson számára a keskeny sziklahidak tették lehetővé. Kai-nak úgy tűnt a manőverzés nem jelentett nagy gondot, mivel vhogy a láván sem lett semmi baja blade-jének. Tyson vele ellentétben az elején nagyon ingadozott a keskeny hidakon. Ezt Kai ki is használta és jó néháyszor Sárkánynak csak a szerencséjén múlt, h nme lett olvasztott blade.

Tyson: - Belátom jót tett neked a távollét. Jobb vagy, mint valaha. Nem lehetett könnyű…

Kai: - Túl sokat beszélsz! Inkább a játékra fgyelj, mert a gilisztádból rostonsült lesz!

Tyson: - Sárkány nem giliszta! Sárkány! Fantom-hurrikán!

   Sárkány előjött és hatalmas vihar támadt. Hamarosan a láva felszínéről is felszedett néhány hullámot.

Kai: - Nem hazudtoltad meg önmagad Tyson.

Tyson: - Hogy?

Kai: - Kiszámítható vagy! Pontosan azt csináltad, amit elvártam tőled! Dranzer, blazing gigs!

   A lehulló tollak megzavarták Sárkányt és az addig felrepített láva most irányítás nélkül hullott a mélybe.

Tyson: - Sárkány vigyázz!

   Nagy nehezen vhogy megúszta, és most az egyik sziklaoszlop tetején volt.

Tyson: - Ez nem jött be pajti. Úgy tűnik még mindig tudok meglepetést okozni.

   Tyson hatalmas vigyort engedett meg magának.

Kai: - Dehogy. Pontosan azt tetted, amit én akartam.

   Tyson vigyora hamar lelohadt.

Tyson: - Hogy? Ezt nem értem, hisz itt nem tudsz elérni míg odalent vagy, és hamarabb kilöklek, minthogy felgyere azokon a vékony hidakon.

Kai: - Tényleg azt hiszed, h ott akarok felmenni hozzád?

   Tyson láthatóan nem értette.

Kai: - Várható volt, h nem fogod fel azzal a giliszta méretű agyaddal. Dranzer egy madár, minek másszon a talajon, ha egyszer repülni is tud? Dranzer, repülj!

   Mindenki meglepetésére Dranzer először lebukott a lávába, majd onnan repült felfelé magával rántva egy nagyobb adag lávát. Így sárkány is kénytelen volt átugrani egy másik oszlopra, de nem ért oda. Dranzer, mint a prédára lecsapó sas a karmai közé fogta a másik bestiát és magával rántotta a mélybe. Tyson nem tudott mit csinálni csak nézte mi történik. Blade-je eltűnt a forró lávában és egy füstfelhő jelezte, h semmivé égett. Tyson térdre rogyott és zokogott.

Tyson: - Sár… Sárkány…

   Ekkor vakító kék fény tört elő és feljött Sárkány. Testén égésnyomok voltak láthatók, de harcra kszen állt.

Tyson: - Sárkány! Hát visszajöttél?

Kai: - Ez nagy ostobaságvolt! Dranzer, Tűzvihar!

   Tyson csak nézett mikor Dranzer szárnyai segítségével felkorbácsolta lávát és valóságos vihar keletkezett.

Kai: - Látod Tyson! Ilyen egy igazi vihar!

   Tyson lefutott az emelvényről nehogy megégjen, de bestiájának nem volt akkora szerencséje. A sérülései úgy nézett ki súlyosabbak, mint képzelték és Dranzer könnyedén sarokba szorította. Így mégtöbb láva hullott rá és hamarosan nem volt más választása, csak felrepülni, ki az arénából átengedve a győzelmet Dranzernek és Kai-nak.

Kai: - Szép volt Dranzer.

   Dranzer leszállt hozzá és a fiú gyengéden megsimogatta, majd a főnix mintha nem is lenne beyblade kikísérte Kai-t. Majd Tyson szeme elől elnyelte őket a folyosó sötétje és soha többé nem látta őket senki.

   Néhány évvel később elterjedt egy pletyka a bladezők között, h akadt egy ember, aki meg tudott szelídíteni egy bit-bestiát és vele a Paradicsomot. Ez még sok-sok évvel később is fennmaradt, de már csak legendaként. Azt, h hogyan sikerült elérnie ezt soha senki nem tudta megmondani.